(Viccesnek szánt betét, semmi köze a belpolitikai aktualitásokhoz.)
Válogatás a műsor eddigi viccesebb pillanataiból:
- A Gyurcsány által az SZDSZ élére kreált figura fellázad mestere ellen. A kétes legitimitású pártelnök a szocialisták adott szavára és adott szavazatára apellál.
- Az MSZP és az SZDSZ elnöke egymásra licitálva vádolja a másikat azzal, hogy a cselekvés helyett csak a kommunikációval és a propagandával foglalkozik.
- Miközben a koalíciós partner a kormány elhagyásáról beszél, a szocialista frakció félreszavazó képviselőinek büntetéséről dönt és vitázik hosszasan.
- Az MSZP szóvivője szerint Horváth Ágnes menesztése a reformok folytatása érdekében hozott áldozat.
- Dávid Ibolya most látja alkalmasnak a pillanatot, hogy ismét felvesse az örökösödési adó eltörlését, ezúttal szocialista szavazatokkal.
- Medgyessy Péter most látja alkalmasnak a pillanatot, hogy emelt nyugdíját kérje. (Mások egy másik miniszterelnöknek kérnének nyugdíjat.)
- Egy Csintalan Sándorhoz betelefonáló néző Kóka parlamenti beszédét dicséri. Min is lepődhetnénk már meg?
- "Ez az ország szereti az illúziót, amit keltenek." - mondja Gyurcsány Orbán növekvő népszerűségéről Friderikusz műsorában. A legutóbb megválasztott (trükkök százai?) miniszterelnök szirénhangokat emleget. A nép nyilván az elmúlt két évben hülyült meg.
- Az InfoRádió úgy gondolja, mindezek után még szükség van április elsejei tréfára. (Mint azóta kiderült, nem a rádió tréfája volt, - több kormánypárti politikussal együtt - csupán felült neki, a Fidesz pedig feljelent. Úgy tűnik, sehol sem hajtottak a naptáron, esetleg nincs kedvük nevetni.)
- Gyurcsány Ferenc nyilatkozata szerint várható volt, hogy Kóka János vezetésével az SZDSZ előbb-utóbb kilép a kormánykoalícióból. Ha ilyen előrelátó, miért is rakta oda Zsebferkót?
(folytatjuk)
