Lehet beleharapni a bukta közepébe is, ahol a lekvár van. Az jó dolog, De a buktához hozzátartozik a két vége is, szárazon, töltelék nélkül. Hát most ez jutott a kormánypártoknak. A szimpla vereség akárhogy kimagyarázható. De a 3 millió bizony egy félmillióval több annál, amivel simán választást lehet nyerni. Ez már fájdalmasabb, mint egy lépcső tetejéről pofára esni.
Választási élményeimet leírtam, annyit fűznék csak hozzá, hogy láttam a szocialista küldöttet megtörve hazasomfordálni. Együttérző ember vagyok, tőlem is jutott neki egy jó szó, érzem én az ilyen fájdalmat. Én is végigzokogtam tavaly azt az április 10-i estét.* Könnyeivel küszködve még elmondta nekem, ezek az SZDSZ dolgai voltak, ő sem szerette. Bennem meg van annyi együttérzés, hogy ilyenkor ne tromfoljak, miért hagytátok.
De a bukta az bukta, akárhogy forgatjuk, a közepében levő lekvárral is.
Értünk mi a szavak mögött megbúvó üzenetekből. Az, hogy Gyurcsány Ferenc kétszer beszélt a szavazás estéjén, önmagában felér egy beismerő vallomással. Magyarázkodik, megbukott.
Már csak egy kérdés van hátra, milyen válasza van a Fidesznek a jövőre? Mert a kormány politikája megbukott. A hátralevő két évtől függetlenül. Csak egy kérdés lehet már számunkra érdekes, mit kínál nekünk a Fidesz a jövőre. Képesek lesznek-e mondani valamit, lesz-e más, van-e új program?
*(Man Utd-Roma 7:1, a szerző gyermekkora óta fanatikus Roma szurker.)
