bugrisblog

Van valami végzetszerű abban, hogy amihez állami- vagy sportvezetőinknek köze lesz, az sok jóra nem számíthat. Most éppen az történt, pár nappal azután, hogy bejelentették, jó eséllyel a következő években Budapestről indulna a Dakar-rali, már le is fújták az idei versenyt.
Azon el lehet vitatkozni, hogy megéri-e ez az országnak, vajon hány külföldi turista töltené az újévet valamelyik Veszprém környéki lőtéren a verseny prológja miatt. De kell az országimázs, ezt fogadjuk el, valószínűleg csak jól járnánk a dologgal.
Az viszont már a nemzeti átok része kell legyen, hogy a Dakar-ralihoz is Szilvásy György szellemét sikerült először apportálnunk. A dolog persze csöppet sem vicces, Mauritániában valódi emberek haltak meg valódi terrortámadásban.
De pár kérdést azért felvet az eset. A globalizált világ globalizált terrorja meddig fog elkerülni minket, különösen egy-egy hasonló nemzetközi rendezvény kapcsán? S mire vezethet, ha az egyre több helyen felbukkanó valódi terror közepette nálunk álfenyegetők és álfenyegetettek játszanak a tűzzel?
Egyelőre senkit nem érdekel a nagyvilágban, hogy nálunk adnak egy sorozatot a rendőrszékháznak, megfenyegetnek egy politikai gyűlést, vagy éppen megruháznak egy műsorvezetőt. De vajon fel vagyunk készülve egy komolyabb esetre? Vajon képesek lesznek az eddig rendesen bénázó illetékeseink megfelelő döntést hozni, ha majd a Forma1-s futam kapna egy hasonló fenyegetést?
Mert előbb-utóbb tényleg eszébe fog jutni valakinek, és akkor tényleg lesz itt még bazmeg.