Talán nem túl merész jóslat kijelenteni, hogy egyszer igenis szükség lesz majd a most megnyílt génbankra. Ha nem egy globális katasztrófa miatt, hát azért, mert egy nap, mikor a génkezeléssel sterilizált növények már kiszorították a hagyományosan szaporodókat, és bezár a bolt, legyen még hova fordulni.
Meglehet, jó üzlet is lesz ez majd az építtetőknek. Az viszont egészen biztos, hogy a norvégok képesek gondolni a jövőre. Az állami olajalapjuk például gondoskodik arról, hogy a most kitermelt, és idővel kifogyó készletek hasznából csurranjon valami a jövő nemzedékeinek is.
Mindez talán csak innen nézve tűnhet furcsának. Az országból, amely pár hónap alatt felzabálható juttatásokért képes hosszú időre eladósítani magát.
És akkor a hír kapcsán elmerengve most játsszunk el egy gondolattal! Képzeljük el, hogy egy ilyen szupermodern raktár hidegében nem csak növényi DNS-t, de akár emberi tulajdonságokat, ránk jellemző attitűdöket, nemzeti karaktert is képesek lennénk megőrizni. Tegyük fel, az oroszok lesznek olyan gálánsak, és biztosítanak majd egy kis helyet a hazánk helyén épülő bazi nagy atom-gáztárolóban.
Mivel pakolnánk tele? Mit örökítenénk magunkból a jövő nemzedékeinek, amire most büszkék vagyunk?